2016. június 17., péntek

A moszkvai öszvér legendája

azaz a Moscow Mule koktél története, szóval mire való ez a rézbögre? Mint már több blogbejegyzésben utaltam rá, egy termék eladásához "csak" egy jó ötlet kell. Pl. ott az ikonos póló, amivel pólót lehet eladni... Hogyan lehet rézbögrét eladni? Ehhez is csak egy sztori kell, és ez a moszkvai öszvér története. A Moscow Mule egy koktél, amit ilyen rézbögrében szokás felszolgálni. Az eredeti ötlet szerint még csak nem is a bögrét akarta eladni három barát, hanem Smirnoff vodkát és a felhalmozódott gyömbérsör készletüket, amelyek a Moscow Mule koktél összetevői. Egyikőjük - aki a vodka business-ben utazott - miközben a koktélt népszerűsítette a bártulajdonosok körében, megkérte őket, hogy pózoljanak egy üveg Smirnoff-al és egy rézbögrével a kezükben. Készített két polaroid képet, az egyiket nekik adta, a másikat magával vitte a további bárosoknak referenciának.
Egy 1942-es Insider Hollywood újságcikk szerint a Moscow Mule népszerűsége Los Angelesben messze felülmúlta a többi koktél népszerűségét és napjainkig fennmaradt a hagyományos rézbögrés felszolgálás részben esztétikai okból, részben hagyománytiszteletből.

A recept:
4,5 cl vodka
0,5 cl lime
12 cl gyömbérsör
sok jég

Keverjük a gyömbérsört és a vodkát sok jéggel és adjuk hozzá a lime levet.
A rézbögrét díszítsük egy szelet lime-mal és egy mentalevéllel.
Koktélkeveréshez hasznos ajánlatunk itt.
Egészségünkre!




2016. június 8., szerda

A Wafel is játszik Rió-ban

Wafel már az olimpián is
     A stroopwafel tipikus holland kényeztetés. Népszerűségét az is jelzi, hogy egy jelentős holland újságban cikk jelent meg ezzel a címmel: Szirupvadászat Rió-ban (Op strooptocht Rio). A cikk arról tudósít, hogy egy holland ezzel az édességgel igyekszik belopni magát a brazil szívekbe.

A világ legnevesebb strandjának közelében, lakásának konyhájában hollandusunk wafelsütésbe kezdett. Az eredeti holland receptúrát a brazilok ízléséhez igazította, így már az ő wafel-jét  árulják a menő kávézókban, benzinkutaknál, bevásárlóközpontokban, és már a két városi repülőtér piacára fáj a foga. Talán a "holland palacsintás királynak”  honvágya lett? Azt mondja, csak akkor, amikor a holland wafel eszébe jut. Így nyilatkozik: " Őszinte leszek: a holland wafel verhetetlen.” Nálunk is kipróbálhatja az eredetit, ami nem lett ugyan a magyar ízléshez igazítva, de nincs is rá szükség, mert így tökéletes, ahogy van. 
Mi köze van ennek az egésznek a reklámajándékozáshoz? Annyi, hogy ha valami ennyire bevált, akkor lehet, hogy ügyfeleinknek is ízleni fog. Dobozára a legolcsóbb eljárással, tamponnyomással elhelyezhetjük a logónkat vagy nagyobb mennyiség esetén az egész doboz design-ját a cégünk arculatához szabhatjuk. 
Hogy miért jó ehető ajándékot adni üzleti partnereinknek, arról az Ördögüző ajándékok című blogbejegyzésünkben győzzük meg.

2016. június 1., szerda

Az első 50 év...

Szinte valamennyi termék, amit a környezetünkben magunk körül látunk promóciós cikk vagy maga a termék, amelyen látható egy márka logója. A legtöbb használati cikk alkalmas reklámajándékozásra - azaz egy brand marketingezésére - még akkor is, ha saját márkája van. De honnan ered a gondolat, hogy saját termékünktől vagy szolgáltatásunktól független, egyéb produktumon helyezzük el az üzenetünket, logónkat és ezt dugjuk a fogyasztóink orra alá, ezzel növeljük a márkaismertségünket? Továbbmegyek: a fogyasztóink még örüljenek is ennek a reklámnak és önszántukból hazavigyék magukkal a mi reklámunkat. (lásd korábbi blogbejegyzésünket a különböző reklámfajták elfogadottságáról)
A reklámajándék iparág az utóbbi 40-50 évben robbant, de van egy mélyen gyökerező története, amely sokkal régebbre nyúlik vissza: az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban kezdődött a sztori.
Az első ismert promóciós terméket kifejezetten reklámszándékkal az USA-ban alkalmazták, ezek gombok voltak, melyeket George Washington elnök hivatalba lépésekor, 1789-ben készítettek. Arra, hogy a promóciós termékekből business-t lehet csinálni Ohio-ban jött rá egy újságkiadó az 1880-as években, aki felkereste a helyi cipőbolt tulajdonosát azzal az ötlettel, hogy a cipőstáskákra rányomtatná - az újságok nyomása közötti szabad kapacitásával - a cipőbolt nevét, hogy így reklámozzák azt.
Később jöttek rá, hogy az évente újra és újra szükséges termékeken, pl. a naptárokon praktikus dolog reklámot elhelyezni. A  következő kört a kártyatartók, sapkák, kötények jelentették.
Az 1900-as évek elejére az iparág - 12 cég részvételével -  létrehozta az első szakmai szövetséget, ez lett a Promotion Products Association International (PPAI), mely a mai napig létező szervezet, majd 1956-ban alakult meg az IGC, melynek a Golding is tagja.
E szervezetek tevékenységének köszönhetően, és a piacok növekvő márka- és reklámtudatossága okozta, hogy a 70-es években már rengeteg cég alkalmazta marketingjében a promóciós termékeket, hogy így növeljék a vállalati identitást és nyomják a márkájukat a nyilvánosság felé.
A növekvő termékkínálat miatt az 1980-as években adták ki az első reklámajándék katalógusokat és azóta is ez bizonyult a legéletképesebb módszernek termékkínálatunk bemutatására.
Mit hoz a jövő? Szükségesek-e még a katalógusok vagy elegendő a termékek webáruházban történő bemutatása? Ha igen meddig fogunk még katalógust szerkeszteni, nyomtatni, postázni?
Ön lapozgat még katalógust?
Örömmel várjuk a véleményét, hogy a vásárlási döntéseiben szerepet játszik-e az, hogy egy reklámajándék forgalmazó cég rendelkezik katalógussal vagy nem.